A kórház-ingatlan területe 7 ha 540 m2, és a XV. kerületben, Pestújhely területén fekszik, közlekedési szempontból is kedvező helyen.
1945-ben a kórházat a szovjet hadsereg vette igénybe.

1991-ben történt kivonulásukig a szovjetek katonai kórházként működtették, de fokozatosan több jelentős épülettel bővítették.

1991. áprilisában a Szovjet Déli Hadsereg Csoport és a két önkormányzat szándéknyilatkozatot írt alá, amely szerint társasági formában tovább működtetnék a kórházat és arra törekszenek, hogy ehhez megfelelő jogi alapot teremtsenek.
Még ez évben - tüntetések és tárgyalások hatására – a kórház további működtetéséhez a jogot megszerezni nem sikerült (amihez politikai indíttatások is kapcsolódtak). így a szovjet hadsereg a kórházi berendezéseket elszállította, az ingatlan pedig a Magyar Állam tulajdonába került.

1992-ben megszületett az 1006/1992. (I. 20.) Korm. sz. határozat. *
Eszerint az ingatlan a két önkormányzat tulajdona lett azzal, hogy 1995. december 31-ig kórházat kell létrehozni központi költségvetési támogatás nélkül.
A két önkormányzat létrehozza az „Észak-Pesti Kórház Alapítvány”-t, 400-500 millió forint ráfordítással beindulhatott a járóbeteg szakrendelő, de néhány további felújításon felül többre saját forrásból nem futotta.

1994-1998-as ciklusban a Horn-kormány biztosított 4,5 milliárd forintot további fejlesztésre, de az nem itt került felhasználásra, vagyis kórház ismételt kialakítására nem kerülhetett sor. °

1999. novemberében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felmondta az 1992-ben kötött szerződést. A Főváros lényegében ezt tudomásul vette, a kerület képviselő-testülete pedig, 2000. januárjában hozott határozataiban tárgyalásokat ajánlott. °

2000. októberében a kerületi Képviselő-testület megtárgyalta és támogatta a Református Egyház megalapozott igényét több épületre, egyúttal a kerületi önkormányzat saját tulajdonába is kért öt épületet hasznosításra. °

2001. év őszén Kiss Péter és Hajdu László országgyűlési képviselők egy volt szovjet ingatlanokat önkormányzatok tulajdonába adó törvény-tervezethez indítványt nyújtottak be, melyben az Őrjárat utcai kórház felvételét is javasolták. A Fidesz többségű Parlament elutasította.

2001. őszén Hajdu László az Észak-Pesti Kórház ingatlan ügyében interpellációt nyújtott be Orbán Viktor, akkori miniszterelnökhöz, hogy döntésre késztesse a Kormányt.

2003. januárjában ismét hasznosítást kezdeményező határozatokat hozott a Képviselő-testület. (Tudomásul veszi a szerződés felmondását, kezdeményezi, hogy a teljes ingatlan kerüljön tulajdonába hasznosítás céljából stb.)

2003. októberében több megoldási javaslat variációt tárgyalt a Képviselő-testület, azokat eljuttatta a Fővárosi Önkormányzat részére. (Jelentős ingatlanrészeket felajánl a Fővárosnak több változatban, indokolt esetben megtéríti a Főváros ráfordításait.)

Időközben számos tárgyalás volt, a Fővárosi Önkormányzat és a KVI képviselői között, de érdemi előrelépés a tulajdon hasznosítása irányában nem történt.
Ez idő alatt az Államháztartási törvény is többször változott, de az ingatlan hasznosításának valóban kedvező feltételei csak 2005. évre teremtődtek meg.

Végül 2004. nyarán a Fővárosi és a kerületi önkormányzat megállapodásra jutott, és a KVI közreműködésével, azonos tartalmú határozatok előterjesztése révén kezdeményezték a jelenlegi kormánynál, hogy az ingatlan kerülhessen vissza a két önkormányzat tulajdonába.
A KVI által elkészített kormány-előterjesztést a pénzügyminiszter támogatta, a Magyar Köztársaság Kormánya pedig a 2308/2004. (XII.8.) számú határozatával az ingatlant fele-fele arányban, ingyenesen a két önkormányzat osztatlan közös tulajdonába adta.
A szóban lévő területen 34 építmény (11 lebontandó) helyezkedik el. Az épületek (kettő kivételével) leromlott állapotban vannak, felújításuk és hasznosításuk mielőbb megoldandó. A parkosítás és a közművek rekonstrukciója is jelentős feladat. Megoldandónak véljük a kerületben nagyon rossz körülmények között lévő Országos Mentőszolgálat kirendeltségének a jelenleginél sokkal előnyösebb elhelyezését is.
A hasznosítás formáiról és annak bonyolításáról a tárgyalások a két önkormányzat között elkezdődtek, de a megállapodásra még várni kell.
A kerületi önkormányzat vállalná a gesztor szerepét, ezt is a megállapodás részeként kezeljük.
Elképzeléseink szerint a hasznosítás során szóba jöhet a bérbeadás, az értékesítés és a kettő kombinációja is, melynek során arra kell törekedni, hogy az önkormányzatok tervezett feladatai akár az ingatlanon belül, akár azon kívül, de megvalósuljanak, és a lakosság javát is szolgálják.

Az Észak-Pesti Kórház (ÉPK) története évszámokban
- részletek -
(kiegészítések a fenti csillaggal megjelölt helyekhez)

1992. február 21. A KVSZ és a két önkormányzat aláírja a tulajdonba adási szerződést. A KVSZ felmérése szerint az ingatlan teljes értéke több, mint 2,1 milliárd forint.

1992. március. A főváros és a helyi önkormányzat kinyilvánítja, hogy saját források híján a kórházat vállalkozási alapon hozzák létre. Az önkormányzatokat csak az őrzés és állagmegóvás költségei terhelik majd. A két önkormányzat 1-1 millió forint alaptőkével létrehozza az Észak-Pesti Kórház Alapítvány, a kórház megvalósításának támogatására. A kilenc tagú kuratórium tagjai dr. Őry Imre (SZDSZ), dr. Pálinszki Antal (MSZP) és Domonkos István (MDF) kerületi önkormányzati képviselők.

1992. április-május. Orvosszakmai koncepció és megvalósíthatósági tanulmány készül. A tervek szerint 600 ágyas kórház létesülne. Először szakambulancia (mozgásszervi, szemészet, fül-orr-gége, fogászat, stb), majd diagnosztikai szolgáltatások és végül a fekvőbeteg-ellátás részlege (traumatológia, sebészet, belgyógyászat, szülészet, gyermekgyógyászat, rehabilitáció stb).

1992. május. A két önkormányzat 16,7 millió forint alaptőkével (5 millió készpénz, a többi apportként bevitt kórházi ingatlan) 50-50 %-os részesedéssel létrehozza az Észak-Pesti Kórház Rt.-t. Az Rt. vezérigazgatója dr. Szepesi András. Igazgatótanácsi tagok: Hajdu László (MSZP), dr. Kázmér Tibor (FIDESZ) helyi önkormányzati képviselők és dr. Schneider Magdolna. A felügyelőbizottság tagjai: Rosner Imre (SZDSZ), dr. Bánhegyi Gábor és Bekkerné Bereczki Mária.

1992. szeptember-december. Az ÉPK Rt. igazgatótanácsa tárgyalásokat folytat hazai és külföldi befektetőkkel, beruházókkal, bankokkal, tanácsadó cégekkel. a beruházás iránt van érdeklődés.

1993. november. Multimed Egészségügyi Tanácsadó Vállalkozó Kft. ÉPK-ról szóló hasznosíthatósági tanulmánya: 1994-ben beindulna a járóbeteg ambulancia, szülészet-nőgyógyászat, gyermekgyógyászat, allergológia, vállalkozói alapon: művese-állomás, komplett diagnosztikai központ (röntgen, ultrahang diagnosztika, CT, MRI, klinikai labor), 1995-ben: gyógyszertár, 1996-ban belgyógyászat, neurológia, krónikus ápolási egység, 1997-ben sebészet, 1998-ban komplex mozgásszervi rehabilitáció, 1996-tól folyamatosan kialakításra kerülne nővér- és orvosszálló és oktatási egység.

1994. január. A fővárosi önkormányzat megkezdi a járóbeteg-szakrendelést az egyik Baumgarten Sándor által tervezett felújított épületben. A másik épület földszintjén az igazgatósági és gazdasági irodák kapnak helyet. A főváros elvégzi egy további épület állagmegóvását is.

1995. december 31. Az 1992. február 21-i szerződésben vállaltakat a fővárosi és a kerületi önkormányzat nem teljesíti, a kórház nem kezdi meg működését.

1996. március. dr. Kósa János, az ÉPK főigazgatója elkészít egy tanulmányt a terület ápoló kórházzá fejlesztésére.

1999. szeptember. A Citifund Pénzügyi és Vezetési Tanácsadó Kft. tanulmánytervet készít és javaslatokat fogalmaz meg az ÉPK játóbeteg-szakrendelője és a kerületi önkormányzat rendezőintézete (Rákos úti SZTK) közötti párhuzamosságok megszüntetésére. Az önkormányzat képviselőtestülete nem kezdeményezi a két intézmény összevonását.

1999. november. A KVI levélben értesíti a két önkormányzatot, hogy semmisnek tekinti az 1992. február 21-én aláírt szerződést, mert a két önkormányzat nem teljesítette a szerződésben vállaltakat. A tulajdonjog államra történő visszajegyzését kezdeményezi.

2000. január. A helyi képviselő-testület kimondja, hogy nem veszi tudomásul, hogy a KVI eláll az 1992. februári szerződéstől és kinyilvánítja, hogy 100 %-ban kívánja megkapni az ingatlanegyüttest. Ha ez nem lehetséges, nem zárkózik el a fővárossal történő együttműködéstől sem.

2000. február. Szolnoki Andrea, egészségügyi főpolgármester-helyettes levélben értesíti a KVI-t, hogy a főváros által üzemeltetett járóbeteg-szakrendelő és igazgatósági épületek tulajdonosaként a kerületi önkormányzatot ismerje el. (Erről a döntésről nem született előzetesen főváros közgyűlési határozat.)

2000-2001. Intenzív tárgyalások folynak a fővárosi, a kerületi önkormányzat, a KVI és a Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza között. A Bethesda Kórház hét épület 99 évi használatba vételét kéri egy regionális ápolási otthon létrehozása céljából. (Ápolási otthon: 80 ágy, éber kóma centrum: 20 ágy, nyugdíjas ház: 15-17 ágy, ápolók szállása, oktatási és konferencia központ, ápolástörténeti múzeum.)

2000 augusztus. Elképzelés körvonalazódik, hogy a fővárosi önkormányzat megkapja az ingatlan 25 %-ának hasznosítási és vagyonkezelési jogát 99 évre. A kerületi önkormányzat megkapja a 33. sz. épület hasznosítási és vagyonkezelői jogát 99 évre azzal, hogy szociális-egészségügyi területen dolgozó pályakezdő fiatalok részére szociális lakásokat alakít ki. A KVI fenntartja a jogot, hogy a fennmaradó 50 % hasznosítási és vagyonkezelői jogára szerződést kössön. A Bethesda Kórház megkapja a hasznosítási jogot hét épületre 99 évre, hogy ápolóházat hozzon létre. A többi épületet a KVI egészségügyi és szociális célokra fogja hasznosítani.

2000 október. A kerületi képviselő testület kezdeményezi a KVI-nél az 1., 10. 11., 12., 13. és 33. sz. épületek és a hozzájuk tartozó területek kerületi tulajdonba adását. Támogatja az ingatlan együttes más épületeinek tulajdonba adását a Református Egyház részére.

2000 vége. A Medicatus Kft. hasznosítási tanulmányt készít, melyben javasolja a területen hat önálló telek kialakítását. Az első telken lenne a Bethesda Kórház által használatra megigényelt hét épület és a „helyi önkormányzat által visszaigazolt épületek”. (?). Az Adria utca felől megközelíthető második, harmadik és negyedik telken lennének a 3.,4., és 33. épületek, melyekben lakások kerülnének kialakításra. A Neptun utca felől megközelíthető ötödik telken az 1. és 20. épületben szociális otthont alakítanának ki. Az Adria utca felől megközelíthető hatodik telken a 17. sz. épület nővérszálló lenne. A 3.,4. és 33. sz. épületek felújítási munkáiért és az önkormányzati vendégház kialakításáért cserébe a Medcatus Kft. és az Arany Alkony Kht. az 1., 17. és 20. sz. épületek és a hozzájuk tartozó telkek tulajdonjogát kéri.

2001. január. A Bethesda Kórház sürgető levelet ír a kerületi polgármesternek a tárgyalások tárgyát képező döntések meghozatalára, a dokumentumok aláírására.

2001. február. A KVI kérelmet juttat el a Fővárosi Kerülete Földhivatalához, melyben kezdeményezi az eredeti állapot visszaállítását, azaz az ÉPK területe szálljon vissza az államra. A kérelmet megismétli 2001. július 2-án.

2001. I. félév. megszakadnak a tárgyalások a Bethesda Kórházzal.

2001. október. A kerület polgármestere-országgyűlési képviselő interpellációt intéz a miniszterelnökhöz, melyben kéri az ÉPK néhány épületének kizárólagos önkormányzati tulajdonba adását. Egyben támogatja a Bethesda Kórház Ápolóház programjának megvalósulását az ÉPK egy részén.

2002. február. Dr. Bártfai Béla, a MEH közigazgatási államtitkárának válaszlevele Hajdu László interpellációjára: Az Egészségügyi Minisztérium azt tervezi, hogy az ÉPK területén helyezné el az OEP Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztárát, valamint az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet. A KVI érdekelt a kórház tulajdonjogának tárgyalásos úton történő rendezésében. Az államtitkár felkéri a KVI-t, hogy folytasson egyeztető tárgyalásokat a két önkormányzattal, a Református Egyházzal és az Egészségügyi Minisztérium képviselőivel. A KVI lehetőséget lát arra, hogy az időközben elvégzett beruházások, felújítások ellenértékének kiegyenlítéseként az ingatlan meghatározott hányadának tulajdonjogát az önkormányzatra ruházza.

2002. április. Új értékbecslés szerint az ÉPK ingatlanegyüttes értéke 3,4 milliárd forint.

2002. július. A Pestújhelyi Pátria Egyesület és a Pestújhelyi-Újpalotai Római Katolikus Egyházközség aláírásgyűjtést kezdeményez a kórház tulajdonjogának rendezésére és 100 %-os kerületi tulajdonba adása érdekében. Az 1600 aláírást eljuttatják a polgármesterhez.

2003. január. A kerületi képviselő testület MSzP-SZDSZ-es többsége is tudomásul veszi az 1992-es szerződés semmisségét. Egyben kezdeményezi a KVI-nél a terület 100 %-os térítésmentes kerületi tulajdonba adását. Amennyiben marad az 50-50 %-os tulajdon, kéri a terület telekkönyvi és műszaki megosztását. Tudomásul veszi, hogy a hatályos törvények szerint amennyiben a területet vagy abból egy részt értékesít az eladási moratórium lejártával, akkor az eladási ár 70 %-a az államot illeti meg.

2003. október. A kerületi képviselő testület hozzájárul, hogy az állam a kerület 50 %-os tulajdoni részére, mint új tulajdonos bejegyzésre kerüljön. További felajánlja a fővárosnak, hogy amennyiben a főváros hozzájárul, hogy a kórház 100 %-os tulajdonjogát megkapja a kerületi önkormányzat az államtól, úgy a kerület a főváros eddigi ÉPK ingatlanra fordított költségeit megtéríti. Ennek forrásaként az ÉPK részbeni értékesítését jelöli meg. Amennyiben ezt a főváros nem fogadja el, úgy a kerület 3 variációt is felajánl a fővárosnak az ÉPK ingatlanegyüttesének megosztására az két önkormányzat között.

2003 november. A kerületi önkormányzat bejárást szervez a kórház területén. Ezt követően közmeghallgatást tart a kórház jelenéről és jövőjéről a Pestújhelyi Közösségi Házban. (lásd erről akkori írásunkat az Archívumban: 2003/november/Toronyles/Mi lesz a kórházunkkal?!)
A parlament módosítja az államháztartási törvény kincstári vagyonkörbe tartozó, de kincstári vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adását. A módosítás szerint a térítésmentesen megkapott ingatlant az önkormányzat akár azonnal értékesítheti. Ha ez a tulajdonba adástól számított 5 éven belül történik, úgy a bevétel 50 %-a a magyar államot illeti meg.

2004. március. A földhivatal törli a fővárosi önkormányzat 50 %-os tulajdonrészét, mely az államra száll vissza.

Három kerületi építész és egy orvos kéri a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál az ÉPK teljes ingatlanegyüttesének építészeti védelmét.

2004. április. A képviselő testület MSZP-s többsége kéri a fővárost, hogy a főváros Kerületi Szabályozási Tervében az ÉPK területét a jelenlegi „Különleges Egészségügyi Terület” terület-felhasználási egységből sorolja át „Központi Vegyes Terület” felhasználási egységbe. Magyarul: ha az átsorolás megtörténik, az ÉPK területén kórházon kívül más is megvalósítható.

2004. június. A fővárosi közgyűlés egy MSZP-s és az SZDSZ-es fővárosi képviselő indítványára sürgősséggel napirendre tűzi az ÉPK tulajdonrendezésének ügyét. Bár a XV. kerületben korábban egy olyan előterjesztés készül, hogy a kerület az ÉPK területének 100 %-os tulajdonjogáért szálljon síkra, mégis elfogadja a főváros sürgősséggel meghozott határozatát, mely szerint egyetért, hogy a kórház területe maradjon a fővárossal 50-50 %-os osztatlan közös tulajdonban és a hasznosításáról indítsa meg a főpolgármester és a kerületi polgármester a tárgyalásokat. (Azért fogadja el a kerületi képviselő testület a főváros határozatát, mert ez a megegyezés a feltétele annak, hogy a két önkormányzat az ingatlan saját tulajdonba kérését kezdeményezhesse a KVI-nél. A helyi vezetés szeretné, ha a kormány kora ősszel tárgyalna a kérelemről. A helyi képviselő testület ugyanakkor leszavazza azt a három FIDESZ-es képviselő indítványát, mely azt kéri, hogy az ÉPK ingatlan együttesének hasznosítására írjon ki a két önkormányzat nyilvános pályázatot, hogy a területen lakosok ne épülhessenek és hogy a területen próbafúrással győződjenek meg arról, hogy van-e termál illetve gyógyvíz.

A telken 1934-ben az új kazánház és mosoda építésekor geológiai fúrást végeztek az épület környékén, ahol 60 C fokos termálvizet találtak. Anyagi keret hiányában azonban lefojtották mindkettőt, ami azt jelenti, hogy a kutak béléscsövei a helyükön vannak és bármikor újra megnyithatók...
...a kórház eredeti, műemléki védettséget érdemlő, gyönyörű szecessziós épületei mellett a legnagyobb erő és szépség, amit ez a terület magában hord, a park, a maga csodálatos nyugalmával, friss levegőjével, hatalmas zöld lombkoronájú fáival, madarainak dalával. Ebből a hatalmas telekből megközelítően 4 hektárnyi a park, ahol 597 darab különböző korú fa és 500 méter sövény található, a többi épülettel vagy úttal fedett...
...A terület legfontosabb értéke, hogy egységes, egy telekként jelenik meg Pestújhely szívében. Ez adja erejét a parknak és házainak, s ettől olyan jóleső érzés sétálni benne. Itt végre nincsenek kerítések és határok, hanem egy összefüggő gyönyörű park van, mely a legtöbbet, nyugalmat és békességet tud adni az embereknek ebben a rohanó világban...
...Az épületegyüttes kialakításában elsődleges szempont volt számomra a törökfürdők felépítése, térsorolása, kialakítása, hangulata, szemben a manapság divatos élményfürdőkkel. Ugyanis a fürdés elsősorban nem élményt, hanem egy rituális szent folyamaton keresztül történő megtisztulást jelent, melyet az emberiség egy része egyre inkább elfelejt...

forrás: 15 kerületi hivatalos honlap