A nagybani zöldség és gyülömcs piac helye volt. 1932ben épült. Magyarország összes Plus és Kaiser üzletház raktára késöbb. Innen szállították a termékeket a boltokba. Az épületben továbbá találtunk még Plus, Penny üzletház tervrajzokat, épülettérképeket. Egyenlőre még ismeretlen okokból lett romos, nem tudjuk miért hagyták el az épületet. Az ott talált iratok szerint 2003. november 4.-én már rámolták ki az épületet. Valószínüleg 2004 elején már nem üzemelt.

Nos ezek a sinek elöbb megszüntek, mint a Nagyvásártelep. Állítólag tavaly szedték fel 2006-ba, de mi már akkor se láttuk. A sineken valószínüleg, kisebb mozdonyok és vagonok siklottak végig tele áruval, melyet Nagyvásártelepre vittek vagy hozták el. Az épület elött nagyon régen KB 70 es években szünt meg, egy komplett villamos járt. Annak is nyoma veszett. A raktárt eredetileg Nagyvásártelepnek nevezték, de a 90 es években átalakult az ott található papirok szeint, mint tudjuk üzletraktárrá. A területet letarolták, semmi vágány nem maradt meg

A kőbányai sörgyárhoz tartozott hajdan, aztán levált a sörgyártól egyenlőre ismeretlen a dátum, hogy mikor, valószínüleg 10-15 éve romos. Információink szerint a környéket, kőbánya egy részét onnan látták el hővel, egyben hőüzem is volt. 6 szintes, de legalább 8 emelet magas, ha 10 emeletes panelhez viszonyítjuk. Mélysége még ismeretlen ugyanis a földszint alatt van a pincerész, és kiderült, hogy a pincerész alatt is van még egy szint, azalatt még egy és azalatt is egy. Az vezet be a kéménybe alulról. A gyár pincerésze nagy és veszélyes. Alagutak, folyosók össze vissza ágaznak. A gyártelepről továbbá levezet egy több mint 300 kilóméter hosszú alagút és kb. 30 méter mélyen húzódik egész Kőbánya alatt, de pár perc lemenés után az alagútat víz lepte el úgyhogy odáig lehet csak menni. Az alagútrendszer valószínűleg a sörgyárnak volt kiépítve érlelőrendszernek, emellett a II-dik világhábórúban sok ember menekült le oda életüket mentve. A vak sötét alagút életveszélyes bemenni megközelíteni szigorúan tilos és életveszélyes!!! A gyártelepen már csak a bekarikázott épület található meg a többit lebontották, LIDL áruház épül a helyén. Ezt a gyárat valószínüleg a mélysége miatt nem rombolták még le.

2013.11.25 ROBBANTÁSSAL ELKEZDTÉK BONTANI A DREHER SÖRGYÁR EGYKORI KAZÁNHÁZÁT

Ma még látható 1 épületrész, azt kiadják, azért hagyták meg. A felderítések szerint műszaki gyár volt, kis elektronikai műszereket gyártottak, biztosítékokat stb. A gyárba bárki bemehetett, nem volt őrizve, a kapuk nyitva voltak. XIV. kerületben VOLT látható A zászlós utca 7 ben, amíg 2005 ben le nem rombolták.

Hajdani orosz laktanya. 1990 körül lett elhagyatva. 2007 elején kezdték, el hosszas tervezett felújítási programnak megfelelően felújítani. A medence helyén, ahol akkoriban a tisztek fürödtek, mára egy uszoda épült. A volt tornatermet is felújították. Jelen állás szerint a Könyvtár és az ebédlő átt elkerítve. És felújításra várva. Ha valaki akarja még látni a romokat az siessen, mert bármikor lerombolhatják a maradék épületeket is.

Hajdani orosz laktanya, kórházzal egybeépítve. Az oroszok főbb központja volt. Több, mint 15 ével akatlan. A kórház bejáratánál ma még üzemel egy rendelő. A többi épület lakatlan. A kórház akkoriban, állítások szerint, most is nagyon modern belűlről. A terület jövőéről régóta mennek a pereskedések, de eredménytelenül. Több mint 10 emeletes omladozó épület, panelház, ebédlő stb. Érdemes megnézni. Hatalmas vagyont ér a terület, mondhatni egy romváros az egész hely. Bemenni tilos, mert fokozottan őrzött terület.

Szintén egy hajdani laktanya volt, mára csak egy kis része maradt meg, ezt szokták az airsoftosok pályának használni. Csak ez a kis rész maradt meg. Hogy miért?: Az airsoft és a paintball játékosok számára lett nem lerombolva. Minden nap oda kimennek a játékosok és játszanak. próbáljátok ki ti is! Szabad a bejárás, nyitott területen van a játékosok számára.

Ezt az állomást kb. 10 éve nem használják, de egy vágányon még ritkán lehet látni szerelvényeket anyagvitel céljából. A végállomás valószínüleg olaj vagy valamiféle folyékony anyag tároló lehetett, oda álltak be a vagonok és szívattyúzták a tartályukba az ismeretlen anyagokat. A területre bárki bemehet nincs őrizve, elkerítve. 2011 re teljesen felújították. Semmi nincs ott ami érdekes.

Az épülettömbök az oroszokalá alá tartoznak a mai napig. A területet zárt társaság lakta, ami szépen lassan ismeretlen okokból kiürült. Az épületek statikailag rendben vannak. Az 5 emeletes házsort még 2009 ig lakták pár lakók, amíg ki nem költöztek végleg... 2012 ben felújításokat terveznek, a felmérések megkezdődtek.

Az egyetem eladta egy cégnek az egész telket szőröstül-bőröstül, azzal az ürüggyel, hogy ebből a 3-3,5 milliárdból fogják kifizetni a Trefort kert és egyéb belvárosi bölcsészkari épületek generálfelújítását. Kár, hogy kiderült, hogy azt az OM az utolsó fillérig finanszírozta.
Külön gusztustalan, hogy ugyanaz az ember húzta ki az ELTE alól az uszodát, aki annak idején megszerezte az egykori MSZMP pártfőiskolától a bölcsészkar számára.
Nem leszek meglepve, ha néhány év múlva egy bazi nagy szálloda fog állni az egész kóceráj helyén. Hát ennyi offolás elég volt talán, maga az uszi bár működne, egyébként a míg működött este 10-kor volt takarodó. Jelenleg az ország legnagyobb egyetemének nincs egy 25-ös uszodája sem. Zárás napja 2006 augusztus 31.

"Gyakorlatilag ez az egész reform a hazugságban, a sunyiságban, az aljasságban, a szakmaiatlanságban fogant, és ez kíséri folyamatosan végig" - Amit a kormány célként fogalmazott meg - a paraszolvencia megszűntetését, az orvos-beteg találkozók számának csökkentését, az esélyegyenlőség biztosítását - nem valósítható meg párbeszéd nélkül - fejtette ki Pesti Imre. A kormányzat egy nagyon fontos dolgot elfelejtett: a szegénység és a betegség együtt jár, és a szegények számára a vizitdíj "húsba vágó kérdés" - mutatott rá. Utalt arra is, hogy az elmúlt hónapokban a kormány 25 százaléknyi forrást vont ki az egészségügyből. Véleménye szerint ez garantálja, hogy az ország valamennyi kórháza csődhelyzetbe kerül. Rétvári Bence, KDNP-s országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy az OGYK 2002-ben 1,7 milliárdos éves támogatásban állapodott meg az akkori kormánnyal annak érdekében, hogy a kórházat nemzeti intézménnyé fejlesszék. Pazarlásnak nevezte a kórház megszűntetését, mivel a beruházásokat nem 3 évre, hanem 10-20 évre tervezték. Rétvári Bence szerint a kórház és iskolabezárások "nem gyógyító intézkedések, ezek nem gyógyszerek, ezek amputációk". A 120 éves intézmény eredetileg zsidó kórház volt, majd a háború után orvostovábbképző intézetként működött.

Forrás:wikipédia

Felmann 1844-es leírása szerint a Gampert féle vasfürdő a Terézvárosban, a Nyár utca 215. sz. alatt fekszik. A forrást egy kútnak az ásása közben 1827-ben fedezték fel, és a vize hasonlított a Rumbach fürdőéhez. A fürdő telepengedélyét 1828-ban nyerte el Pest városától. 1838-ban az árvíz majdnem teljesen lerombolta a fürdőépületet, amelyet azonban később sokkal szebben újjá építettek, és a kor minden olcsó követelményének megfelelt. Az udvari helyiségnek jobb felől majdnem a felét foglalta el a tulajdonképpeni fürdő, balról pedig a fürdő kihasználója és a fürdőszolga-személyzet lakása volt, a fennmaradó részt pedig kertészeti berendezésre és a fürdővendégek kényelmét szolgáló pavilonokra használták fel. 1854-ben 12 szobában, 15 káddal működött a fürdő. A vasfürdő tulajdonosa 1888-ban Müller Károly volt. Ekkor az I. osztályú fürdő 60 krajcárba, II. osztályú fürdő 40 krajcárba került. A Nyár utca 7. sz. alatti 1896-ig 16 kádfürdővel szereplő fürdő, Hungária-fürdő néven épült ki az 1910-es évekre. Ekkor a fényesen berendezett nagy forgalmú fürdő 4 gőzfürdőből (ebből 2 olcsó népfürdő), 60 kádfürdőből, termálfürdőből és uszodából állt, egyszerre 1000 személy fürödhetett benne. A 30 ezer hektoliter napi vízmennyiséget adó 3 védett kút látta el a fürdőt vízzel. A Hungária fürdő komplexum a Nyár u. 5., 7., a Dohány u. 42., 44., 46. és a Klauzál u. 6., 8. számú ingatlanból 1880 és 1910 évek között fokozatosan épült ki egy nagy szórakoztató központtá. Megtalálhatók voltak itt a különböző kialakítású fürdők mellett a szállodai elhelyezési lehetőségek, a szórakoztató és vendéglátóhelyek, üzletek és egy nagy mosoda. Ez az épületegység azzal a céllal került kialakításra, hogy a vidékről feljövő középosztálybeli birtokosok, kereskedők az elszállásolás mellett megtaláljanak minden kényelmet, kiszolgálást, úgy, hogy az épületet el se kelljen hagynunk. A fürdő üzemeltetését 1955-ben le kellett állítani, mert a medencékben talajsülylyedésből eredő repedések keletkeztek. Ezen kívül a főfalakon és a pilléreken is mutatkoztak a süllyedésből származó rongálódások. 1965-től a szomszédos Continental szálló használta az egyre romló állapotú egykori Hungária fürdő néhány helyiségét, de miután 1970-ben a szálló bezárta kapuit, a fürdőépület is egyre elhagyatottabb lett. Az 1980as évekre az épület állapota életveszélyessé vált. 2002 ben a hátsó uszodarész összedőlt. 2005 be műemlékké nyilvánították. 2010 ben felújították, ma hotel.

Forrás: wikipédia

E telepekről nem tudunk semmit. A jobb oldali telepet a térképen teljesen lerombolták 2008 novemberben.

A Budai Parkszínpad (korábban Bartók Színpad) egy kulturális szórakozóhely Budapest 11. kerületben, a Kosztolányi Dezső téren. 1958-ban épült, tervezői Pálfy Ferenc, Studer Antal és Vitkovits István okleveles építészmérkönök voltak. 1958-tól 1966-ig főként operettek és esztrádműsorok voltak láthatóak. A létesítmény 2200 férőhelyes, legutóbb 2005-ben adott otthont rendezvényeknek, azóta viszont üresen áll. 2010 juniusvégén elkezdték kitisztítani, talán lesz valami belőle végre...Kifertőtlenítették kezdik rendbetenni.

Forrás: wikipédia

Nem jelentős romos épületek, de mivel szabad volt a bejárás íghát fotóztunk halomszámra. 14, kerület Bosnyák utca 12 től egészen a 20 számig romhalmaz. Egymás után 4 telek elhagyatva. 2010. Márciusára teljesen elhagyatottá váltak, a lakók kiköltöztek, valószínüleg a 3 telek helyére valami hatalmas 7 emeletes házat terveznek. Április 14. én a kapuk hiányoztak és hajléktalanok vettékbirtokba a házakat. Az épületeket lebontották 2010 végén.

A Károlyi családtól 1938-ban megvásárolt 7725 négyszögölnyi terül
eten, a Megyeri csárda mellett épült meg a Tungsram vizisporttelep strandfürdővel, sportuszodával, gyermekmedencével és 200 csónak befogadására alkalmas.
A Tungsram céget felvásárolták és ezután nem kívántak szociális létesítményt fenntartani. Ennyit tudunk a strand megszünéséről. Szép és látványos. Hatalmas terület. Kár hogy pusztul:(

A hotelok története ismeretlen.

Jézus Isteni Szívéről Nevezett Kármelita Nővérek rendje Magyarországon 1907-ben telepedtek le. A Budapest X. Maglódi út 125 sz. alatt bentlakásos otthont nyitottak 100-140 kisleány számára. A napközi otthonban 90-100 gyermeket fogadtak naponként. 1944 őszén 330 zsidó lelt menedéket gyermekeikkel. Annak érdekében, hogy a menekülteknek helyet tudjanak adni, a Maglódi úton lévő házból a növendékeket szétosztották vidéki otthonaikba. -szöveg a rend weboldaláról

"Az 1951-es év jelentős változást hozott a büntetés-végrehajtás szakmai képzés lehetőségeit illetően. Budapesten, a X. kerület Maglódi út 125. szám alatti, volt egyházi ingatlant a Büntetés-végrehajtási Szervezet kapta meg, abból a célból, hogy ott a személyzet teljes képzési és továbbképzési igényeit kielégítő oktatási intézményt létesítsen. Itt alakult meg aztán 1951. végén a Büntetés-végrehajtási Központi Kiképző Iskola. A tiszt és tiszthelyettes-képzést egyaránt folytató intézmény 1960-ig működött. A büntetés-végrehajtás 1952 elején a Belügyminisztérium irányítása alá került, ezzel párhuzamosan megkezdődött az önálló oktatási rendszer leépítése és a személyzet szakmai képzésének integrálása a rendőrség képzési rendszerébe.A büntetés-végrehajtási testület középfokú szakmai képzése 1960-ban kezdődött el a Belügyminisztérium Kun Béla Tiszthelyettes-képző Iskolán (1981-től Zászlósképző Iskola)."-szöveg a BVOK oldaláról.

Összességébe 1907 től zárda és 1952 től büntetésvégrehajtási intézet volt ahol oktattak. 1951 elött valószínüleg már megszűnt a zárda mivel aszövegben az volt írva hogy a "volt egyházi ingatlan". Hogy mikor szűnt meg azt még mindig nem tudni

Erről a területről nincsenek információink sajnos. 2011 nyár elején valószínüleg elköltözött vagy becsődölt a telep.

Klebelsberg Kuno kultúrminiszter és felesége 1920 ban megveszi a birtokot és kastélyá alakítják. A parkot rikta fák ültetésével, rózsakerttel, patakkal, padokkal, szobrokkal alakítják ki. A háború után államosítják, és utána több mindenképp működött a birtok, vadászlak, nyelviskola. Végül kórház és szanatúrium volt a bezárásáig. Pontos bezárása ismeretlen, 2000ben már lakatlan volt, de még szinte jó állapotban volt az épület. Mára erősen megromlott az állapota, a tetőszerkezet életveszélyessé vált és több helyen beomlott az épület. Felújítását tervezik de kitudja mikor?

A katonai laktanya az 1950 években épült. Több mint  30 épülettel, társasházakkal, munkásházakkal, ovoda, iskola, könyvtár, élelmiszerboltok és művelődésházzal. Az orosz laktanyához tartozott akkoriban a melette lévő reptér is, ám mára két küldön rész, az elhagyatott hangárok már a reptér tulajdona semmi köze a laktanyához. Az oroszok kilakoltatása ide is eljutott 1991 ben. Azóta a város puszul. Megtekinthető mindenki számára. A város sokszor airsoftosoknak ad élményt és STALKER-játékot űző fanoknak.

Az iskola feltehetően 1980 körül épülhetett. 2003 ban ünnepelte 20 évfordulóját. Végül bezárták 2003 juniusában. 1300 tanulót befogadó Görgey Általános Iskola diáklétszáma 2002-2003ra 150-főre csökkent. Harminchét tanterméből huszonkettő üresenen maradt. 1993 tól 2003 ig 800 főről 150 főre csökkent a tanulók létszáma. A körzeti gyerek is csepelen kívül iskolákban helyezkedtek el.

A bányatársulat szintén 1898-tól kezdte meg a kis bányakórház építését, amelyet 1899-ben adták át és 1900. december 17-étől már fogadták a betegeket. 1907-ben új járványkórház épült - a bányatársulat kezdeményezésére és 1909-től már működött.A kis kórházat azonban hamar kinőtte az egyre duzzadó településegyüttes, ezért 1911-től elkezdték építeni a nagy bányakórházat: 1912-ben már át is adták. (A régi kórházból előbb munkáskaszinó, majd körzeti pártiroda, később tejüzem lett.)A háromszintes kórházban 23 kórteremben 129 betegágyat lehetett elhelyezni. A telephelyen volt a régi kórbonctan, a könyvtár, a szerzetes nővérek lakása és a kápolna.Az évek óta használaton kívüli épületegyüttest többször próbálta eladni jelenlegi fenntartója, a megyei önkormányzat. Vevő nincs

FORRÁS: PONTMAGAZIN.HU

A kórház 2000 ben zárhatott be.

A terület a kilencveses évek közepe óta elhagyatva áll. Azóta őrizetlen és állapota fokozatosan romlik...További információk nincsenek a területről.

A gyárról csak azt tudni hogy 1922 ben alapították a fésűsfonó és egyéb textílgyártó céget. A huszas években épült a gyárkomplexum, a második vh-ban több helyen is megrongálódott a gyár.

A Fégarmy magyar fegyvergyár felszámolásával együtt végleg csődbe ment a hazai fegyvergyártás is. Mint ismeretes, a Fégarmy fennmaradását 1999 után az ÁPV Rt. 80 millió forintos kölcsönével biztosították egészen 2003-ig. A cég tényleges hanyatlása akkor kezdődött el, mikor 2004-ben számos exportpiacra fegyverkereskedelmi tilalmat rendeltek el. Bár később a vállalat egyes ingatlanait más vállalkozásba próbálták kimenekíteni, az exporttilalom miatt a Fégarmy végleg csődbe ment. Az utolsó, 2005 db fegyver honvédségi megrendelését teljesítve a társaságnak semmilyen ingósága, vagy ingatlan vagyona nem maradt.
Mindazonáltal a 114 éves múltra visszatekintő vállalat csődje miatt hozzávetőlegesen 240 alkalmazottnak szűnik meg a munkaviszonya.

FORRÁS: HÍRPORTÁL.HU

A laktanya a II. világháborútól 1991-ig a Vörös Hadsereg állomáshelyeként szolgált. többi épületeit lakóházzá alakították, a többi épületeket pedig lebontottak. A laktanyának már csak egy kis része található meg 1 elhagyatott házzal. A terület a Máltai szeretetszolgálaté, ők adnak engedélyt a bejutásra.

Budapest IX. kerületi nyomortelepeinek megszüntetésére hozta létre 1937-ben az akkori kerületi közigazgatás a Hős utcában, az Illatos úton és a Bihari úton felépített háztömböket. A telepek kialakításakor a négy gyermekes, munkahellyel rendelkező családoknak utalták ki az előző telepekhez képest alig valamivel jobb életfeltételeket biztosító 28 négyzetméteres lakásokat. A lakók a folyosókon található fürdőhelyiségeket, mosókonyhákat és wc-ket közösen használták. A telepek a 2000-es években sem voltak jobb állapotban, mint megépítésükkor. A nyolcvanas évek végére az akkori lakáspolitikai irányelveknek köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy állami támogatással lakást vásároljanak maguknak a lakók: a Dzsumbuj lakásainak fele megüresedett. Ugyanakkor még ebben az időben megindult egy erős, a mai napig tartó betelepülési folyamat is. A nyomor körforgásának új bevándorlói vidéki, elszegényedett családok, akik a jobb élet reményében költöznek az elhagyott lakásokba. A Dzsumbuj ma három darab négyszintes ikerépületből áll, melynek háromszáz lakásából kétszázban laknak. Körülbelül hatszáz ember él itt, nagyjából a kilencven százalékuk roma. A helyiek legtöbbje munkanélküli, életkörülményeik siralmasak.A Ferencvárosi Önkormányzat a lakókat lassan más lakásokba költözteti, az épületeket kiüríti és lebontja. Eddig 130 család költözött el, de további 170 család még mindig itt él. A telep felszámolása még évekig eltarthat.

FORRÁS: WIKIPÉDIA

A szállót 1969-ben tervezték (Farkasdy Zoltán), 1971-ben kezdték építeni, és 1972-re készült el, több ütemben adták át. (Más adatok 1973-at említenek.) Az 1972-es olimpiára készülő magyar csapatnak már ez volt a főhadiszállása - innét a névválasztás, eredeti - lánykori - neve a Hotel Touring Normafa lett volna.
A hotelban 188 szoba, 364 ágy, 100 fős bár és 150 fő étterem, bisztró és társalgó van (volt)

FORRÁS: EGYKOR.HU

A gyönyörű környezetben fekvő parádsasvári üveggyárat 1708-ban alapították, és 2005-ben állt le a termelés. Az egyik legrégebbi magyarországi üveggyár jelenleg felszámolás alatt áll, de már egy éve nem találnak rá vevőt.

FORRÁS: origó

A buszgarázsban gépjárműszervizelés, üzemanyagfeltöltés, járműalkatrész-tisztítás és autóbuszmosás zajlott. E következtében jelentős mértékű környezeti kár keletkezett. Kőolajból és tisztítószerekből származó vegyületek szennyezték el a talajt és a talajvizet. A közbeszerzéssel kiválasztott kivitelező 2005 decemberében megkezdte a bontási munkálatokat (épületek, vezetékek, tartályok, térburkolatok, támfalak, alaptestek, stb.) és 2006. június elején befejezte az előírt talajcserét és egyidejűleg megkezdte a talajvíz tisztítását. A területen azóta semmi sem történt. Kb 20 éve szünt meg a telephely. A garázsnak amúgy Mező Imre buszgarázs nevet adták.

FORRÁS: Bkv figyelő

Az itteni légvédelmi osztály az újjászervezések során 1978-ban "nyitotta" meg kapuit. Majd a többivel egyazon esemény folytán a 90-es évek végén megszüntették. Honi Légvédelmi Rakétaosztály (hívóneve: ÓDA) tüzelőállása volt. A területet a paintballosok és az airsoftosok előszeretettel szokták használni, néhol kiépítve egyes pályarészeket.

Információink a területről nincsenek.

A területról sajnos nincsenek információink. A telep 2005 vége-2006 elején szünhetett meg.

A rendelő évek óta halmozta az adósságokat. 2011 ben elzárták a fűtés és a melegvíz rendszert. 2010 juniusa óta egyre jobban uraolkodott el a rendelőben a tarthatatlan állapot, miszerint a számlákat nem tudták fizetni és a bezárás kérdése. Bezárt 2011 junius körül.

Dunaújváros egyik legfőbb kulturális központja volt az ötvenes években a Vidám Park, mely ma gyakorlatilag úgy néz ki, akár egy kísértetjárta roncstelep. A helyiek kedvence 1952-ben nyitott meg, és egészen 1993-ig üzemelt, az azóta eltelt közel 20 év alatt azonban az enyészeté lett a közösségi helyszín. Nézd meg, mi lett az ország egyik legjobban felszerelt vidámparkjából!A Vidám Park 41 évig szórakoztatta a kicsiket és nagyokat. Az egyik legjobban felszerelt vurstli volt az országban, mára azonban hírnevére és sokszínűségére csak a helyiek emlékeznek.

FORRÁS: FEMINA.HU

A TERÜLETRŐL NINCSENEK INFORMÁCIÓINK

A területről nincsenek információink. 2005 után kezdték lebontani. Ma Európa center és lakópark van a helyén.

Az épület az ősidőben iskolaként üzemelt, de a kevés létszám végett nevelőotthonná alakult. Megszűnésének oka ismeretlen, bezárt kb 2003 ban.

A többi laktanyával egytt 1991 ben megszűnt

http://falanszter.blog.hu/2011/03/27/sajat_penze_is_volt_europa_legnagyobb_katonavarosanak_hajmaskernek

forrás: falanszter.blog

http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9csi_magash%C3%A1z

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-pecsi-balokany-furdo/

A Pécs keleti részén található Gróf Széchenyi István akna 1926-ban épült, a mecseki szénbányászat egyik központjának számított. Itt volt először mélyműveléses bányászat a Mecsekben, és leginkább az innen kibányászott szén hajtotta a dunai gőzhajókat. A mélyművelés 1989-ban ért véget, a külfejtést pedig 2004-ben hagyták abba végleg.
 

FORRÁS: ORIGO

http://egykor.hu/budapest-xi--kerulet/loportar/2887
 

FORRÁS: EGYKOR.HU

A területről nincsenek információink

KISEBBSÉGI CSALÁD LAKHATOTT A VILLÁBAN, AZ ÉPÜLETBEN KIFIZETETLEN SZÁMLÁK ÉS RENDŐRSÉGI FIGYELMEZTETÉSEK , IDÉZÉSEKET LEHET TALÁLNI. DE A VILLA FÉLKÉSZ ÁLLAPOTBAN VAN KÍVÜLRŐL. VAJON MI TÖRTÉNHETETT?

A területről nincsenek információink

A területről nincsenek információink

A területről nincsenek információink

Nincsenek információink a területről

Nincsenek információink a területről

A területről nincsenek információink

A területről nincsenek információink

https://hu.wikipedia.org/wiki/BM_K%C3%B6zponti_K%C3%B3rh%C3%A1z_%C3%A9s_Int%C3%A9zm%C3%A9nyei